Az őskarszt története
Trópusi karsztvidék Úrkúton
A földtörténet nyitott könyve védett
Európai jelentőségű földtani értékeket rejtő, védett terület az úrkúti Csárdahegyi Őskarszt.
Százmillió évvel ezelőtt e területen még trópusi klíma uralkodott. Éppen olyan karsztos mészkőfelszínt lehetett itt látni, mint például Kubában vagy Dél-Kínában, csipkés, majdnem függőleges formákat.
A XIX. században a Csárdahegyi erdőkben gyűjtött "fekete köveket" a tapolcai cserépkályha égetők a csempék festésére használták. Az úrkúti illetve csárdahegyi mangánról először Böckh János tesz említést 1874-ben. A kutató furások és feltáró bányászások az akkori Zichy - birtokon 1917-ben kezdődtek meg. Az Úrkút környékén üzemszerűen 1920 - tol mangánércet bányásztak, szerencsére a kézi fejtés nyomán megmaradtak a régi formák. A korabeli külszíni fejtések közül a legmélyebb a 6. akna elnevezést kapta. A Csárdahegy teljes külszíni bányászatra alkalmas mangánkészletét kibányászták és a védett terület kivételével rekultíválták. A terület védett és látogatható. Aki tehát trópusi karsztvidéket szeretne látni, nem feltétlenül kell a világ végére utaznia.
A Csárdahegyi természetvédelmi terület Úrkút belterületének keleti peremén található. A ma 2,2 hektárnyi földtani természetvédelmi területet 1953-ban nyilvánították védetté. Nincs hozzá hasonló kőtáj Európában. Különlegességét az eredményezte, hogy a harmincas években a sziklák közül kézzel fejtették ki a mangánércet és így eredeti állapotában maradt meg a karsztfelszín. A kőtáj a színek karneválja. Vörös - zöld foltok, világosvörös - zöldesszürke lemezes mészkőcsoportok, barna, sárga, szürkésfekete agyagágy. A karsztkövekben látható csigák és kagylók ezer és ezer kőházai, krinoideák, gostropodák, szivacstűk. A Csárdahegyi kőtáj a földtörténet nyitott könyve.
A Csárdahegyi Őskarszt nevezetessége a csárdahegyi mészkő és a mészkőben található a Rhynchonella urkutica az alsó - triászban élt karlábúak mészvázai, amelyek szintjelző ősmaradványok
A triászt követő jura időszakban (i. e. 195 - 137 millió év) a Bakony területén tenger hullámzott. A közép mély jura tenger a középső jura végéig egyenletesen mélyült, majd a felső jurában fokozatosan elsekélyesedett. Üledékei a mészkő, a gumós, agyagos és tűzköves mészkő, a mészmárga, a kovás márga, valamint a sugárállatkákból képződött radiolarit (kovás kőzet).
A borvörös színű. ammoniteszekből álló legteljesebb mész-köves jurasorozat a hegység északkeleti részén, a bakonycsernyei Tűzköves - árokban tanulmányozható. A sekélyebb vízben keletkezett, főleg tengeri liliomokat tartalmazó mészkő a hierlatz mészkő. A sugárállatkák milliárdjaiból álló radiolarit pedig nyílt tengeri képződmény.
A legteljesebb bakonyi juraszelvények összvastagsága 200 m. Ez az eredetinél kisebb vastagság abból következik, hogy az időszakon belül a terület többször kiemelkedett, szárazulattá vált, és ilyenkor megindult a lepusztulás is. Erre utal az alsó jura hierlatz mészkő még ez időszakon belüli jelentős karsztosodása. A tengermelléki kúpkarszt 20 - 25 m mélységű karsztos töbreibe települt az ugyancsak alsó jurakori oxidos és karbonátos mangánérc az úrkúti Csárdahegyen.
Korabeli bányatérkép
Természetvédelmi terület bejárata a bányatérképen látható sikló nyomvonalán.
Készítette: Fürstner János
Bányászok emlékére, akik feltárták a Csárdahegyi Őskarszt területét
:: KÉPEK ::
 |  |  |  |  |
